Na és akkor ma feltettük az I-re a pontot. Megvolt már a futás, a túra, hát jöjjön a kungfu is. Este miután hazajöttünk vendégségből, ahol az orosz újévet ünnepeltük megfelelő körülmények között, azaz jéghideg vodka, kaviár és pezsgő, úgy döntöttem, hogy hiába beszéltük meg Józsival, hogy a túrafutás felért 40 perc lovaglóállással, azért csak megálltam ma a 100 napi penzumot, sőt ráfejeltem és 45 percig álltam. Igaz kicsit talán magasabban mint máskor, mert sokszor kellett mélyítenem az állást, de azért megvolt. Nem volt egyszerű, párszor elkezdett remegni a lábam, ami a tegnapi 20+49 perc lovaglóállásnak, meg a ami két és félórás terepfutásnak jócskán felírható. DE legalább meg van a 100. nap egymás után, amikor minden nap egy kicsivel többet álltam és legyőztem önmagam, napról napra. Mindenkinek ajánlom, ha a határait feszegetni akarja!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.