Hát a mai nap érdekes volt. Teljesen más vélekedésekkel vágtam neki Józsi (Piedcat) unszolására a Téli Mátra L-es, azaz 34,2 km-es távjának. Féltem a távtól, a hegytől, a hidegtől de Józsi egyre csak mondta, hogy megcsináljuk, vágjak bele nyugodtan 5-6 óra alatt lefutjuk.
Egy hete említettem régi munkatársamnak, hogy megyek, mire közölte, hogy ott egy közös ismerősünké a legjobb idő, övé pedig a hatodik. Durva idők, ahhoz képest, mit mi akartunk futni (top eredmények itt).
Tegnap anyósom aggódott, hogy meg fogunk fagyni, úgyhogy meg kellett mutatnom mennyire felvérteztem magam, sőt még egy túrafutó zsákot is sikerült szereznem hirtelen, mert megtetszett, és mint kiderült nagyon jó, de erről később.
Na lényeg a lényeg, hogy nagyon korán indultunk, fél hatkor, Qvic-et és barátját Nagy Ferit, felvettem az M3 kivezetőjénél, hamar akartak indulni, mert ők az XL távot 40,5 km akarták futni, majd bementünk Józsiért Gödöllőre és elindultunk a -7 fokban Mátrafüred felé. Közben mesélem Józsinak, hogy milyen hátizsákot vettem, és kiderült, hogy ő is pont ilyet keresett már jó ideje és nem is mondta, mikor tanácsot kértem tőle, hogy milyet vegyek, mert úgy gondolta, hogy ezt nem is lehet kapni.
Tömegek a rajtban, de viszonylag gyorsan elrajtoltunk 7:08 szerepel a kártyán. Elindulunk még félig öltözködöm, a hideg miatt a pulzusom is magasan kezd, de elindulunk viszonylag jó tempóban, a faluból kiérve jön a hó, kel fel a nap a felhők mögött, és szépen hagyjuk el a túrázókat, na persze minket is a gyorsabb futók. Jól megy a futás a terephez képest, az első 6k-t 8 percen belül tesszük meg. Az első ellenőrző pont előtt kicsit meredekebb rész, amin megvan az első csúszkálás. A pont után egy meredek felfelé jön, úgyhogy 2k csak 11 perc felett sikerül. Utána megint jó terepen 7:15-ös és 9 perc alatti kili, de aztán elszabadul a "pokol" és bokán felül érő, alig letaposott hóban futnánk, de inkább gyalogolok felfelé. Még szerencse, hogy Józsitól kaptam kölcsön két nordic walking botot, nagy segítség. Aztán a felfelé közben és a mélyebb hó futásban valami történt a térdemmel, megtekeredett talán, vagy rosszul léptem, de azt tapasztalom, mikor kiérünk az erdőből a Mátraszentimrén, hogy nem tudok futni még a síkon sem, mert a jobb térdem minden terhelésnél benyilall. Jön szerencsére az ellenőrző pont és a teázás, és azon gondolkodom, hogy nekem ennyi elsőre hóban elég lett volna, de még hátra van 20 kilométer. Mi legyen felfelé tudok menni, Józsi rendes és mondja, hogy jussunk fel Galyatetőre és meglátjuk. Szenvedés a felfelé de hajt a tettvágy. Galyatető 18,8k, ez ismerős hely, itt szoktam futni, túrázni kisebbeket én is. Nagyon kísértésbe esem, hogy feladom és innen lejutok valahogy, de a gerincen nyomtunk egy 10 percest is, úgyhogy reménykedünk, hogy a maradék 15 lehet, hogy meglesz, mert gyalogolni tudok. Józsi győzködésére beadom a derekam, és bepróbálkozom. A térdem egyre rosszabb, lefelé folyamatosan fáj, alig tudom hajlítani, de küzdök. Gyönyörű a táj, szép az idő kár lenne kihagyni, de még sok van hátra. 5 óra túra után elkezd csipogni az órám, hogy lemerül. Na még ez is, aztán a 26. kilométerben meg is adja magát. Nem baj, legalább nem örökíti meg a szenvedésemet. Józsi tartja bennem a lelket, lefelé már nem tudom hogy lépjek, mert eléggé fáj, és így az egyensúlyomat is rendre elvesztem. Fel a Csórhegy oldalába, ellenőrző pont, utána pedig fagyott lánctalpas nyomain nyaktörő mutatványok, mert még csúszik is. Utána visszautasítom, hogy a műúton fussunk térdemet kímélendő, mert csak ne zárjanak ki minket. Jön a Vörösmarty fogadó és por erőleves még nem ízlett ennyire jól. Innen már csak 8 kilométer, csak meglesz valahogy. Viszont forgalomba ütközünk, hiszen a kisebb túrák is erre mennek vissza, csak az XL megy fel körben a Kékesre. Jön egy jeges híd, aztán egy meredek emelkedő, előzgetjük a túrázókat, felfelé jó a lábam. Aztán Mátraházán áthaladva elindulunk a völgynek és már megyünk annyit, hogy ne fontoljam meg a visszaindulást, pedig a térdem katasztrófa. Jön két köteles rész, mert annyira jeges az út, az egyiknél kirúgta egy fiatal srác a lábam, majdnem begörcsöl a combom, a másiknál pedig fenéken csúszva próbálom, de az utánam jövő hölgy türelmetlen és hátulról belém jön. Lassan jutok lefelé, mert hasogat minden támasztásnál a térdem, szegény Józsit sajnálom, hogy ennyire feltartom, de mondja, hogy nem bánja, mert ez is csúcs, ennél lazábban még nem teljesített Téli Mátrát. Jön az utolsó ellenőrző pont a Gyökeres-forrásnál, és még van 4 kilométer. Felhívjuk Qvicéket, hogy ne aggódjanak, csak a térdem miatt jelentősen késünk. Valahogy a jégen csúszkálva a térdemet kímélve leérünk Mátrafüredre, ahol még el kell jutni a célba, de aztán 6 óra és 51 perc összidővel sikerül bejutnunk. Oklevél, kitűző. Lassan, jajongva átöltözünk, a lábam teljesen kiázott, mert az izzadás után a hó is besegített, hogy teljesen átázzon a cipőm. Az XL-t gyorsan megtették a fiúk 5:12 (Feri) és 5:48 (Qvic) alatt. Nagyon durva.
Próbálunk teát inni, de nem sikerül, feladjuk és megyünk palacsintázni, mert a fiúknál ez tradíció. Mivel én "késtem" ezért meghívok mindenkit. Bevágunk fejenként 3 palacsintát, ami meglepően jó volt, még ahhoz képest is, hogy éhesek voltunk, aztán indulunk hazafelé. 
Bevágtam magam a kádba, egy forró magnéziumsós fürdőbe, kicsit belealudtam, de utána úgy éreztem, mintha nem fájna a lábam. Persze ez egész addig tartott, míg el nem mentem a kisebbik fiamért a szülinapi buliba és le nem kellett mennem a lépcsőn. Ott minden visszajött. 
Tanulságok: Vinni kell térdszorítót, labellot, esetleg banánt, ja meg termoszt. Többet kell próbálni hóban futni. Idén még nem kell nekivágni a Kinizsi 100-nak, Józsi szerint viszont 50k-t simán megcsinálnék. 

Összességében elégedett vagyok, mert megcsináltam és ahogyan Józsi mondta, legyőztem magamat. Kungfu edzésnek is beillett. Kösz Józsi a végigkísérést!

Valamiért nem akarja az órám adatait beolvasni a Garmin progi, még azt a 26k-t se, úgyhogy csak egyszerű statisztikai egyenlőre:

Max. pulzus: 171
Átlag pulzus: 152
Átlagtempó: 12:10

Összesen: 34.2k, 6:51:00, 1238m szint

Garmin Connect link az első 25 kilométerről

A bejegyzés trackback címe:

https://dmxc.blog.hu/api/trackback/id/tr313964431

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

harzol 2012.01.29. 15:46:11

Jogos. 7. idő az enyém, viszont Novai Gyuri 2x van előttem, így én voltam a 6. leggyorsabb. :)

Egyébként kemény vagy, hogy így toltad a fölfelét. A szint nagyján már túl is voltál, mikor a térded fájni kezdett.
A lefelét meg én se szoktam élvezni, mert nem az igazi a havas, jeges úton időre nyomni.
Egyszer gyalogoltunk egy XL-t, amibe csak néha kocogtunk bele. No az jobb élmény volt, mint a megfutott L-ek. :)

Kinizsin nem lesz hó, meg nem is ilyen szintes arányaiban. 50km szerintem is simán menni fog már idén. Hajrá!

Spartathlon-t melyik évben tervezed? :)

DMXC 2012.01.30. 06:05:30

@harzol: Javitva! Kösz a bíztatást ;)
süti beállítások módosítása