Feljöttünk egy kicsit a hegyekbe és ha már a kell készülni a Téli Mátrára, akkor gondoltam megnézem a szakaszokat, ami innen könnyen elérhető.
Ezért elindultam a korai hajnalban lefelé a műúton Mátraszentistván felé, mert az jó lesz bemelegítésnek. A Piros + útvonalon akartam feljönni, ami a januárban a mumus volt, mert ott kezdett el nagyon fájni a térdem. Kb. 5,5k volt mire leértem 5:26-5:00-ás első 4-et futva, aztán még az úton is volt egy kis emelkedő. Aztán felszerelkeztem a nordic walking bottal, buta voltam, mert a gyorskioldós "kesztyűt" nem raktam fel és ez elvitt egy kis időt, de legalább szuszogtam egy kicsit. Aztán nekiindultam az erdei utaknak. Először kicsit nagy tempóban, amiből gyorsan vissza is kellett venni. Aztán amikor elhaladtam a teázó és ellenőrző pont helye mellett, akkor jött a meredek és visszavettem a tempót és gyalogoltam felfelé. A bot sokat segített, főleg, hogy voltam anno tanfolyamon, tudatosabban használtam egy kicsit. Így egy 11:40-es kili is összejött. Aztán fenn a gerincen, ahol a kékkel már összeért az út, tudtam megint szaladni és visszajöttem 7:33-as tempóra. Persze ezen a részen vigyázni kellett, mert voltak irtó jeges szakaszok. Szerencsére csak egyszer kellett megtámasztanom magam, hogy el ne essek. Amikor már visszaértem Galyatetőre, akkor még megnéztem a kilátót, meg a sípálya tetejét is, de annyira jeges volt, hogy inkább nem kockáztattam meg és a normális úton mentem vissza. Összességében nagyon jól esett, nem is nagyon fáradtam ki. Úgyhogy fejben gyorsan már a másnapi nagy futásra készültem.

Max. pulzus: 171
Átlag pulzus: 155
Átlagtempó: 7:03
Szint: 444 m

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.