Na eljött az Ekiden váltó napja. Tegnap elmentem már a rajtszámért, csak annyi teendőm volt, hogy Szemán úrnak odaadjam a kis hátizsákom (mert ő váltott engem) és beállni a rajtba. Reggel vagy az izgulás miatt, vagy valami tegnapi kaja miatt be kellett vennem egy immodiumot, mert különben futás közben is érhettek volna meglepetések és azért úgy nem kellene futni.. .A rajtnál egy sráccal beszélgettünk, hogy ők csak egy hete határozták el, hogy futnak, de nagyon lelkes volt. Beszélgetés közben rájöttem, hogy nem a jó zónába álltam be, hanem eggyel hátrébb, de aztán úgy döntöttem, hogy jobb pszihlsen, ha én előzgetek és maradtam. Különbenis a 18000 embert lehetett érezni. Nagyon buta útvonalon vitték a társaságot, ilyen még nem volt: végig az Andrássyn,  Deáktér forduló, vissza az Adrássyn és a Nagymezőn át a Bajcsy-ra, a bazilikáig, aztán megint vissza az Alkotmány utcáig és ott ki a Parlamenthez. Ez az oda vissza nem tudom mire volt jó, de fogytak végülis a kilométerek. Egész jó tempóban kezdtem, volt egy két futó, akinek a tetszett az irama, tartottam attól, hogy a hasam befolyásol, de az immodium segített. Az 5 perces, illetve azon belüli időket jelzett az órám, bár megint elmászott 50 métert a kilométerjelző tábláktól. Elhaladtunk egy-két operaénekes társulat mellett, akik énekelve szurkoltak, nemsokára megtudtuk azt is, hogy miért. A Nagymezőben kisebbfajta tumultus támadt, mert egy csinos www.opera.hu feliratú pólós hölgy futott, előtte meg ment motorral a kamerás, és mindenki besorolt mögé. Kicsit kocogtam velük, aztán inkább visszagyorsítottam a saját tempómra. Olyan 7k körül éreztem egy minimális lassulást, és hogy még csak a felén vagyok túl, de aztán összeszedtem magam. A parlament után a felső rakparton futottunk végig a Szent István parkig, és ott mentünk le az alsó rakpartra. Vártam, hogy megpillantom a családot, hugom és édesanyámmal megbeszéltük, hogy kitolják a nagymamát is a futóversenyre, hogy hadd lásson, mert nem messze lakik. Néztem-néztem jobbra a felső rakparti sétányra, ahol sokan szurkoltak, de nem láttam őket. Jött a Dráva utcai fordító és nagy lelkesen elindultam lefelé, mert itt már csak egyenesen "lefelé" kellett futni. Szedtem a lábam, mert megláttam egy MFB-s futót is, és nem akartam, hogy nagyon elmenjen ;) Aztán a rakparti lejárónál, ahol lejöttünk megpillantottam a családot, ezért nem láttam őket, mert lejöttek oda és bal oldalra nem figyeltem. Jó nagyot kiabáltam és elfutottam előttük, hogy lássanak, aztán mentem tovább, mert be kellett hozni a váltót jó helyre. A vége felé már küzdős volt az 5 perces kiliket tartani, de valahogyan sikerült és végül megláttam Istvánt, aki váltott. Megálltam odatettem a lábam, hogy vegye le a chipet, de elfutott, mert mint kiderült nem voltunk benn a váltózónában, úgyhogy még kellett 20 métert futnom... De végül meglett 4:57-es átlagidővel! Szóval gyomorrontás ide vagy oda, sikerült megfutni az elvárt szintet. 
Utána összeszedtem magam és átmentünk a Lánchíd másik oldalára a Halász utcához, ahol a második váltóhely volt. Addigra már lehűltem, úgyhogy átöltöztem. Vártuk a két csapat emberét, mert én csak a második csapatba fértem bele a lassúságommal ;) Az első hamar jött, látszott, hogy jót fognak futni, végül István is befutott az általa vállalt 5:30-as átlagon belül, úgyhogy mi is jól álltunk a tervezetthez képest. Nagyon rosszul volt megcsinálva a váltóhely, mert láttam befutni, meg a váltóemberét elmenni, de aztán eltűnt. Még szerencse, hogy volt mobil nála, így csak 5 percet izgultam, hogy merre van, mert nálam volt a cucca. Visszasétáltunk a Lánchídon a 4. váltóhelyhez, ő hazament én meg megkerestem a többieket. Péter már befutott és irtó jóra kalkulálták az idejüket, mi meg Bazsit vártuk, aki a mi csapatunkban futott. Ő is megjött elég jó idővel, olyan 3:40-re saccoltuk a befutásunkat. Lassan szedtük össze magunkat és kisföldalattival kimentünk a Városligetbe a célhoz. Geri már befutott, de nem vette fel a telefont, úgyhogy én vigyáztam a cuccokra és vártam Lacit, a mi ötödik emerünket, miközben Péterék keresték Gerit. Meglett, de nem tudta, hogy pontosan mennyivel futott be csak azt hogy olyan 2:50 körül, ami nagyon jó, ilyet még nem futott a nyúl váltó. Aztán megjött Laci is, kissé kipirulva és befutott. Nem emlékeztem pontosan, hogy mikor mentem át a rajton ezért nem tudtuk, hogy mennyi lett a nettó idő, de a 3:40 úgy nézett ki bejön. Leadtuk a chipeket és hazafelé felfrissültünk egy kis sörrel, ami ilyenkor a legjobb izomlazító. Mindenkét csapat elégedett volt magával.
Délután megnéztük az eredményeket: 
Mindsystem - 2:46:08 8. hely a 755-ből
Mindsystem2 - 3:59:52 146. hely a 755-ből 
A céges listák majd később kerülnek fel, de elvileg a "Fut a cég" versenyt Péterék megnyerték, mert előttük olyan atlétikai klubbos csapatnevek voltak, esetleg egy kivétel volt.
Kíváncsi vagyok a mi csapatunk a "Fut a cég"-ben hanyadik lett, de így is jó a 146. hely is. 
Jól esett a futás, lehet készülni a siófoki félmaratonra. Ott is jó lenne ilyen tempót futni. 

Ugyan nem találtam magamról képet, de a család meg lett örökítve, ahogy jönnek szurkolni ;)

Max. pulzus: 175
Átlag pulzus: 162
Átlagtempó: 4:57

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.