Majálisozás címén kimentünk a Hűvösvölgybe, ami ellentétben a nevében elég meleg hely volt ma, hogy fussunk egy jót, mielőtt Józsi barátunk megházasodik. Judit, Qvic és Béla kíséretében indultunk el a tervezett 22km-re, a Hűvösvölgy - Remete-szurdok - Nagykovácsi - Vöröspocsolya - Fekete-fej - Hárs-hegyi körút - Hűvösvölgy útvonalon. Elfelejtettem elindítani az órám, úgyhogy lemaradt kb. 100-200 méter az elején. Qvic már a második 20-asát kezdte, mert reggel elment még egy teljesítmény túrára, kevésnek találta a mi futásunkat ;) Először a kis utcákon futottunk és már nagyon vártuk az erdőt, mert a 10 órai kezdéskor már 20 fok felett volt a hőmérséklet és tűzött a nap. A jó kis trail hátizsákom is irtó meleg lett és fűtötte a hátam, de a benne levő innivaló sokat segített. A merdekeken felfelé persze gyalogoltunk és jó magasra másztunk, onnan visszanéztünk a budai hegységre. Nagykovácsiig viszonylag hamar elértünk a Remete-szurdokon át, közben jókat beszélgettünk, nem volt túl nagy a tempó, végül is örömfutásra mentünk. Segítettünk egy anyukának, aki nem tudta megszerelni a fia biciklijét, leszereltük a sárhányót, mert az egyik csavarja elveszett és belelógott a láncba. Egy jó kis kútnál frissítettünk a hideg vízzel és újratöltöttük a kulacsokat. Átfutottunk Nagykovácsin, aztán fel a hegynek, hogy az erdőben a piroson megtaláljuk a Vöröspocsolya nevű helyet, ami egy nagy 7-8 méteres vörös-agyagos, vagy valami hasonló anyagú gödör. Tovább futottunk a piroson, ekkor már 15k környékén jártunk, úgyhogy megettem egy narancsos gyümölcscukorszeletet, hogy pótoljam az energiákat. Lefelé már kezdtem érezni a combomat, de ekkor egy kis nyugdíjas csapat biztatására lendületesen folytattuk tovább a futást. Kiértünk a Petneházy golfklub környékén, ahol felküzdöttük magunkat Fekete-fej tetejére, és megint csak lefelé futottunk, én hátul Bélával, még jó, hogy reggel levágtam a körmeimet, mert tuti lenne egy-két kék színű. Sajnos a téli terepfutó cipőben mentem, ami nagyon meleg volt, mivel a nyárit nem kockáztattam, mert múltkor a sarkamra varázsolt egy csúnya vízhólyagot. Jött a Hárs-hegy, na ide már nem volt kedvem felmászni, elég lassan követtük Józsiékat felfelé, de aztán a körúton már kocogtunk tovább, a vízkészletet elfogyasztottam, mert már csak 1-1,5 kili volt hátra. A körútról dobtunk egy bal fordulót, és megálltunk a Gyerekvasút átjáróban nyújtani és lazítani, hogy nekiálljunk a hajrának. Egészen eddig nyugis volt, egy-két kósza turistával, itt viszont hemzsegtek a Samsung mozgásnapon lévő túrázók, úgyhogy kerülgetni kellett. Béla azt mondta, hogy ő már sétál, mert neki 20k is bőven elég lett volna, úgyhogy Józsiék után eredtem és gyorsan utolértem őket. Utána belegyalogoltunk, hogy hátha jön Béla, de aztán, hamar jött Gyerekvasút végállomás és megálltunk bevártuk őt. 3 óra 4 percnél állt meg az óra és 21.8k-nál, úgyhogy tényleg 22k-t futottunk, csak ugye később indítottam az órát.
Utána beültünk egy kis árnyékos büfébe, hogy frissítsünk, Judit egyből lenyomta a fél literes vice-házmestert, mert megtetszett neki az ötletem, hogy azt igyunk. A fiúk tonicoztak, meg iceteáztak. Elpihegtünk, megállapítottuk, hogy baromi meleg volt, de abban is egyetértettünk, hogy havonta kellene egy ilyet csinálni. Józsinak pedig a szombati esküvőre kéz- és lábtörést kívántunk, valamint jó utat a meglepetés nászútra.

Max. pulzus: 171
Átlag pulzus: 152
Átlagtempó: 8:27

Összesen: 21.8k, 3:03:38

Polar link

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.