Mivel éjjel megindultak az ég csatornái, és csak úgy szakadt, ezért nem tudtam elmenni a reggeli kiszemelt futásra, amire ráadásul próbáltam keresni, de nem találtam futópartnereket Gödön. Aztán 11-kor kisütött a nap és gondoltam elindulok mégis. Ekkor jöttem rá, hogy a Polar órámat otthon hagytam, na most mi lesz. Lassan letöltöttem egy GPS-es futóalkalmazást a telefonomra. Azért lassan, mert nincs rendes lefedettség nálunk és mire levánszorgott a progi még eltelt egy jó 15-20 perc. Beállítottam az 5:30-as céltempót és iPhonnal a kezemben nekiindultam. Tök jó volt, mert 5 percenként bemondta, hogy mennyit futottam, mennyivel futok jobban, mint a kitűzött sebesség. Persze baromi párás volt alevegő, így aztán, ahogy egyre melegebb lett, kicsit belassultam és az 5:18-ról visszaestem 5:34 környékére. Egy 10-est akartam futni, de aztán lett belőle 11k, mert az pont kitett 1 óra futást 5:27-es tempóval. A pulzusom nem lehetett olyan rossz, de hát ugye azt nem tudtam mérni.

Tegnap nem futottam, mert mentünk búvárkodni Marcival és nem mertem előtte kockáztatni.
Szokásosan mindenki őrültnek nézett, hogy megint felfutok a kápolnáig, illetve a francia katonák emlékművéig, de hát ez a montenegrói nyaralás már csak így jó. Alaposan nekikészültem, hoztam a túrafutó hátizsákom, vittem két félliteres vizet, a szokásos zöldségesnél vettem banánt és nekiindultam a hegynek. Nagyon korán keltem, hogy ne legyen meleg és 6:13-kor már futottam is. A hegyre fel 7:30-as tempó környékén indultam a szerpentinen, majd a hosszú egyenesebb szakaszon 7:06-ig visszaemeltem a tempót. Aztán jött sziklás meredek rész és itt már bele kellett gyalogolnom 9:24 lett... De a teteje megint lankásabb volt és visszahoztam 8:39-re az utolsó kilométert.A szokásos gyönyörű kilátás fogadott a templomnál és már fenn volt két srác biciklivel, meg egy holland házaspár sétálva. Ők nem tudom mikor keltek, de ott ették  lekváros kenyerüket. Frissítettem a banánnal, meg egy kis vízzel, meg fényképeztem egy jót a kompakt géppel, amit fel tudtam végre hozni a hátizsákban, aztán elindultam lefelé. Lefele sem voltam túl gyors a sziklás részen, mert féltettem a törmeléktől a bokám, úgyhogy itt is csak 7 preces kilik voltak, a lankás résztől, meg a szerpentinen már 6 perc környéki kilik is összejöttek. A végén meg már haza akartam érni és egy 5:30-ast is beleraktam. Mindösszesen sokkal jobban éreztem magam, mint az eddigi két futásnál, majd meg kell nézni azok idejét, bár most egy kicsit hosszabb úton mentem fel, nem lépdeltem fel a nagy sziklákon, hanem ott futottam fel, ahol máskor lefelé jövök. Viszont szerintem pulzusban csúcso döntöttem, már mint az alacsony szintte, de meg kell néznem a régebbi futásokat.

Na most a hétfői kishatárhoz képest sokkal jobban végignyomtam a felfelé utat, mert félúton megláttam, hogy fut előttem valaki, ezért őt utol kellett érni ;) lehagytam jó tempóban, kaptam egy "Bravo"-t tőle, aztán mivel hamarabb fordult mint én lefelé is lehagytam egy "Have a good day" felkiálltással. Aztán akkor esett le az állam, amikor lefelé már majdnem utolért es elindult a szerpentinen felfelé... Na ez sem egy normális futó. Nem mintha én az lennék. Jól esett a futás, pulzus és a tempó is jó volt a párás időben.

Mivel meg akartam ezen a héten is futni a hegyet a kápolnáig, ezért belekóstoltam a szerpentin első szakaszába úgy, hogy az első hirdetőtábláig, ami egyébként üres volt, felfutottam. Kb. másfél kilométert futottam felfelé, nem esett annyira rosszul, lefelé még tempót is tudtam jönni, aztán persze pihenő üzemmódban 6 perces kilikre beálltam, mert menni kellett vizilabdázni.

Ezen a reggelen már jobban kialudtam magam és a hosszú emelkedőt kerülendő a másik irányba indultam el, hogy a következő tengerparti faluba átfussak, mint tavaly is tettem. Laza tempóban kezdtem okulva a tegnapiból, még nem is volt nagy meleg, sőt itt árnyék is volt, nem úgy, mint a kis határ felé. Aztán visszafelé kicsit gyorsítottam és két 5:30 környéki kili után a kilencediket menyomtam, hogy 5 perc alatt legyen és az utolsó is 5:26-ra sikerült. Szóval ma már jóval jobban esett a futás.

Tegnap reggel érkeztünk meg Herceg Noviba, úgy hogy éjjel vezettem le az 1000 km-t, azt hittem kipihentem magam és neki indultam a szokásos kishatár futásnak. De amint elindultam a lejtőnek felfelé, éreztem, hogy nem lesz teljesen OK. Azért végig küzdöttem magam, bár a pulzusom is fenn volt. Elértem a kishatárt, de aztán visszafelé már nem volt kedvem a promenádon futni, úgyhogy inkább belegyalogoltam, és a másnapi futásra készültem lelkileg. Aztán csak összeszedtem magam és kocogtam még egy kilométert.

A héten szabadságon voltunk a családdal Cesky Krumlovban. Nagyon gyönyörű hely, úgyhogy el kellett mennem egy kis városnéző futásra. Érdemes megnézni a térképet. Korán reggel indultam neki, ráadásul először a váron keresztül futottam felfelé, mert meg akartam nézni a kastély kertjét, ahol még nem voltunk. Rendesen megizzasztott a felfelé futás, és rögtön 165-nél volt a pulzusom. A kert viszont nagyon szép volt. Az eleje mint egy francia kastélyé, aztén meg ősás, kis tavas rész van hátul. Itt kezdett el esni az eső egy kicsit, de mit nekünk egy pár csepp. Innen lefutottam a városba a kis utcákon és a Vltava partján futottam kicsit, majd az óváros részben tekeregtem egy jó nagyot, ahol már többször jártunk sétálni. Aztán átmentem a vár viaduktja alatt, hogy legyen még egy kis kilométer a lábamba, és még egy kis kört tettem a sörgyár felé és megint a folyóparton visszafutottam ami megint gyönyörű szép volt. Összességében 9 kilométer jött össze, da nagyon klassz volt a meredek és az eső ellenére is, az átlagpulzusom meg teljesen jó lett.

Ma futják a fiúk a Balaton kerülő váltóversenyt, nálunk egyrészt családi összejövetel van, másrészt nem is nagyon fértem volna be a csapatba (majd esetleg jövőre). MIvel ma is hatalmas kánikula ígérkezik, ezért hamar elmentem futni, de már így is meleg volt. Csak 5 kilométert futottam, de gondoltam mit bírok 1 kilométeren kiadni magamból, hogy reális lett volna-e a csapatba kerülés. Megynyomtam a második és a negyedik kilométert, de csak 4:18 és 4:34 sikerült. ami nem annyira rossz, de azt jelenti, hogy a 4 darab 5k-s etapot, amit a váltóban kellett volna futni, nem biztos, hogy 4:30 alatt tudtam volna hozni. Szóval még gyorsulni kell.  A pulzus szerint belefért volna még több is. A hőség ráadásul már ekkor elég nagy volt, hívtam is utána Pétert, hogy majd szurkolok nekik a hideg sör mellől, egyébként meg vigyázzanak magukra.

Rékával és Levivel indultunk neki reggel futni. Levi jött biciklivel kísérni minket. Az első kilométert futottuk együtt Rékával, nekem lazán, neki kicsit gyorsan, 7:13 alatt. Aztán nekiindultam, mert Ő csak 4k-t akart futni a zsilipig meg vissza, én meg egy kicsit többet és el akartunk menni Levivel a Sparba vásárolni tejet, meg croissant reggelire. 5:20 környékén futottam, nagyon jól esett, közben nézegettük a házakat Levivel, aki tekert velem. Jó volt, mert a polómat legalább a bicaj kosarába be tudtam rakni, ugyanis reggel 8-kor már meleg volt. Kisebb kalandozás után odaértünk a Sparhoz 5 km után, bementünk vásárolni, de csak egy pénztár volt, úgyhogy hagytam Levit végigállni a sort és fizetni, mert én inkább kimentem, nehogy megfázzak. Utána hazafelé vettük az irányt, de mivel elég kevés kilométer jött össze, ezért futottam még egy gyorsabb kört a háznál, öaazejött egy 4:43-as kilométer 143-as átlagpulzussal, ami mondjuk nem annyira hihető, persze a csúcs 188 az igen...

A hét alapvetően futás nélkül telt, pihengetve a félmaratont. Szombaton nagy gyerekvendégség volt nálunk rengeteg kajával, lángossal, sütivel, úgyhogy vasárnap el kellett menni futni. Sajnos már fél kilenckor meleg volt, nem is tudtam, hogy csak 5-öt vagy 10-et fussak. Elindultam a zsilip felé, hogy majd meglátjuk, és mivel Péter hívogat a  Balaton körüli váltóra, ezért illett kipróbálnom magam, hogy mit bírok. Így a második ezrest megnyomtam, 4:40 lett belőle, aztán egy kili pihi és a 4. ezrest is megnyomtam 4:37-re. A hatodikra elfáradtam és nagyon meleg is volt. Innen csak jöttek a kilométerek, hogy na még egyet, na akkor fussunk inkább hetet, aztán nyolcat, vágül megállapodtam 10-nél és a 9-et megnyomtam 4:46-ra. Sajnos ez messze van még attól, hogy 4x lefussak kb 5 kilométert 4:30-as tempóval, de jövő héten megint próbálkozom.

Max. pulzus: 171
Átlag pulzus: 147
Átlagtempó: 5:34

Összesen: 10.01k, 55:48

Polar link

Na eljött a váltó futás napja. Három csapat rajtszámait vettem fel. A Diákhitel és a Kungfu akadémia csapatáét, amiket szerveztem, illetve a régi cégem, a Mind Systemét. A szokásos helyen a Rákóczi szobor mögött gyülekeztünk, kiosztottam a rajtszámokat a lassan gyülekező embereknek. Csináltunk pár fényképet, aztán nekiálltam melegíteni, mert a Diákhitelben az első etapot én futottam és utána még két kör jött a félmaratonig. Józsi persze húzott, hogy fussak 1:45-öt ;) én örültem volna egy 1:50-nek, de mondtam majd meglátjuk. 
A nagy tolongásban 5:20-as tempóval indultam el, hogy majd gyorsítok. Az első kör szépen is ment, de a másodikban a kezdés után, amikor a frissen váltott futókkal próbáltam tartani az iramot, rájöttem, hogy nem megy... A harmadik kör már kész katasztrófa volt, felcsúsztam 6 perc fölé, mert frissítenem és banánt kellett ennem, hogy bírjam.
Persze jó szurkolótábor volt! A Parlament déli részénél a Diákhitelesek az északi résznél a Kungfusok biztattak. Az első körben Barna kérésére még egy majmot is lenyomtam lejtőnek felfelé ;)

A lényeg a lényeg, hogy valószínűleg a magas páratartalom miatt fenn volt a pulzusom és nem akartam túlhúzni. Így aztán éppen 2 órán belül értem be, ami az elvárt minimum. A köridőim: 37:47 - 39:15 - 42:20 Látszik mennyire fáradtam, meg hiányzik a futás, csak kungfu edzéssel nem lehet csúcsot futni.

A csapatok idejei:
Mind System: 2:55:38 (15. hely! 515-ből)
Kungfu Akadémia: 4:16:48 (470. hely 515-ből)
Diákhitel: 4:17:38 (476. hely 515-ből)
Én időm: 1:59:20 (396. hely egyéniben 678-ból)

Persze a Mind-os nyulak futottak, mint a szél. Dicséretet érdemel a kitartó futók, főleg a lányok, a többi csapatban, akik nincsenek hozzászokva ehhez a távhoz, de sikeresen leküzdötték. Mindenki megküzdött, de remélem azért voltak szép pillanatok.

Kungfusok:
Gáspár Beatrix: 52:52
Titton Miklós: 45:06
Lehel Nikolett: 51:09
Szabó Gyuri: 32:28
Szternák Barna: 43:16
Kovács Józsi: 32:00

Diákhitel:
Gál István: 37:47
Takács Laci: 35:43
Győrfi Anett: 48:18
dr. Kovács Zsuzsa: 45:57 
Thury Anita: 45:36
Szöllősi Imre: 44:20

Nekem meg még hét másodpercet futott az órám mert leállítani is elfelejtettem a célban. Utána nagyon jól esett az Erdinger alkoholmentes sör, meg a második, mert a két rajtszámhoz két sör járt!

Max. pulzus: 185
Átlag pulzus: 165
Átlagtempó: 5:39

Összesen: 21.096k, 1:59:20

Polar link

Holnap lesz a K&H maratonváltó, ahol félmaratont is futok, úgyhogy kimentem egy laza 5k-t futni a gáton. Kicsit többre sikeredett, de jól éreztem magam és a pulzusom is átlagban lenn maradt.

Max. pulzus: 179
Átlag pulzus: 146
Átlagtempó: 5:46

Összesen: 5.5k, 31:51

Polar link

Jön a hétvégi félmaraton, meg a maratonváltó, úgyhogy nem volt mit tenni, menni kellett futni. Szép napsütéses idő volt, de mint kiderült csalóka, mert a Városligetnél akkora szél volt, hogy szabályosan lefagyott a kezem. Futni akartam egy 10k-t és megnézni hogyan bírom esetleg a gyorsabb tempót. Az első 6k olyan 5:30 környékén volt, 153-as pulzusig aztán  kicsit belehúztam és 5:05 környékén futottam 160-as pulzus környékén. Szerencsére majdnem mindenhol zöld lámpa volt, és ugyan 9.5k-nál értem haza de rádobtam még egy kicsit, hogy meglegyen a 10.

Max. pulzus: 163
Átlag pulzus: 152
Átlagtempó: 5:21

Összesen: 10.10k, 53:58

Polar link

Ma későn értünk ki Gödre, mert be kellett ugrani vásárolni és éhes gyomorral nem akartam nekivágni, úgyhogy jóval ebéd után szándékoztam menni. Sajnos hol eleredt az eső, hol elállt, úgyhogy csak későn tudtam nekiindulni. Így viszont tökéletes futó idő volt: 18 fok, kissé felhős. Lazán nekiindultam, hogy a bicajúton, de a városban megyek, hátha megint elered. Jó kényelmes 5:40-5:50 tempóban mentem, a pulzust is viszonylag lenn tartottam. Az utolsó kilométert még megnyomtam és bevittem 5 per alá és nem esett rosszul, úgyhogy meglátjuk mi lesz jövő héten a félmaratonon.

Max. pulzus: 162
Átlag pulzus: 145
Átlagtempó: 5:42

Összesen: 11.10k, 1:03:44

Polar link

Nem is értem hogyan jött össze a három hét futás nélkül, de munka és vizsga dolgok voltak, kungfura azért jártam rendesen. Viszont jó egy hete valami a derekammal vagy a sarkammal történt, mert hol egyik, hol másik fájt, aztán múlt szombaton szétmasszírozták, azóta nagyjából rendbe jött. Úgyhogy nem volt mit tenni el kellett mennem futni, mert két hét múlva KH félmaraton.
Mivel ma kimentünk Gödre, ezért ott futottam. Egy 10-est akartam, de úgy voltam vele, ha jólesik, akkor megyek tovább. 6-7-nél nem is volt semmi különös, úgyhogy nyomtam tovább, csak a bicajosokra kellett vigyázni, mert azok sokan voltak. Vácon a zenepavilonnál fordultam és akkor egy minimálisat éreztem a csípőm, de jöttem visszafelé. Azért párszor meginogtam, ráadásul szembe is sütött a nap és a szél sem fújt, úgyhogy hullámzó kilométereket mentem 5:36 és 6:01 között, ráadásul a pulzusom is felment. Látszott hogy nem futottam 3 hete. A vége felé a kulacsból már a fejemre, meg a hátamra is locsoltam, hogy hűtsem magam. De végül is mázlim volt, mert a délutáni zivatarok megvárták, míg befejezem. Végül is 5:46-os átlag nem rossz ennyi kihagyás után.

Max. pulzus: 171
Átlag pulzus: 157
Átlagtempó: 5:46

Összesen: 16k, 1:32:23

Polar link

Ma anyák napja volt és egy csomó dolog várt ránk, de mivel tegnap a vendégekkel rengeteget ettünk, úgy gondoltuk Rékával, hogy kell egyet futni és kimentünk a szigetre. Kérdéses volt, hogy mennyit fussak, mert ő lassabban fut és nem akartam, hogy sokat várjon rám, meg aztán tényleg volt dolgom utána, ezért vacilláltam, hogy egy gyors kör és akkor én várom meg őt, max addig lazítok, vagy kis kunfut gyakorlok, vagy két kör gyorsan és akkor ő vár egy kicsit. Ráadásul Péter mondta, hogy tegnap idősebb Susányival futottak két gyors kört, ahol megérezte, hogy milyen lehet nekem futni vele ;) Szóval nekiindultam az első körnek, kellemes 18 fok volt napsütéssel, úgyhogy elindultam rendesen. 4:43 lett az első, majd 4:41 a második kilométer, úgyhogy eldöntöttem, az elsőt megnyomom. Persze felment a pulzusom már a harmadik kilométerben 165-re, de nem esett rosszul, úgyhogy tartottam a tempót. Kb. 3,5-nél integettem Rékának, mert én szokás szerint szembe futottam a forgalommal, hogy ne zavarjon senki. Az első kör pedig éppen 26 percen belül sikerült, ami nem csúcs, de elég jó 4:50-es átlagtempó. Utána egy kicsit visszavettem, mert nem akartam teljesen kifutni magam, kicsivel 5 feletti tempót futottam. Figyeltem, hogy szedjem a lábam, mert kezdtem hajlamos lenni a belassulásra, és nem akartam nagyon sokkal gyengébb kört futni. Rékának megint integettem a Hajós után, olyan 6,5 tájékán, aztán folytattam tovább. Az utolsó fél körön állandóan lecsúszott a pulzusmérő övem, úgyhogy vesztettem pár másodpercet, hogy azt igazgattam. De aztán jött a vége, és ugyan lassultam, de sikerült 53:28-on belül megfutnom a két kört, amit a GPS 5:00-ás átlagtempónak hozott ki. Érdekes, mert most 100 méterrel többet mért a GPS mint máskor, nem hinném, hogy több lett a sziget, de ez most 5350 méteres szigetkör volt. Annak ellenére, hogy magas volt a pulzusom, nagyon hamar kipihentem magam. Biztosan tele voltam még tegnapról csível.

Max. pulzus: 169
Átlag pulzus: 161
Átlagtempó: 4:59

Összesen: 10.7k, 53:28

Polar link

Szombaton nem futás és kungfu instruktor képzés volt a program, mert vendégek jöttek hozzánk és reggel 8-tól pedig feliratkoztam a Kungfu akadémián az embert próbáló feladatra, nevezetesen, hogy 100-szor egymás után megcsináljuk az első formagyakorlatot, ami az Öt elem összekapcsoló forma. Ugyan három évvel ezelőtt már megcsináltam, de hát nem árt a frissítés és a tapasztalat.
Nyolcan gyűltünk össze, hogy nekiveselkedjünk, kis lazítás után. Tízesével győztük le a száz darabot, felváltva számolva és vezényelve, hol lazán, hol erősen. Figyelve a kis részletekre eleinte, hogy aztán a végére már teljesen folyékony legyen a gyakorlat. Mondanom sem kell, a pólómban a második felére már állt a víz. Másfél óráig tartott körülbelül, utána pedig összegyűjtöttük a csít, mert ilyen csapatos gyakorlatnak már nem csak egyedi, de csoportos energiatermelése is van. Nagyon jó volt utána letusolni, és energiával telve eltölteni a napot.

Majálisozás címén kimentünk a Hűvösvölgybe, ami ellentétben a nevében elég meleg hely volt ma, hogy fussunk egy jót, mielőtt Józsi barátunk megházasodik. Judit, Qvic és Béla kíséretében indultunk el a tervezett 22km-re, a Hűvösvölgy - Remete-szurdok - Nagykovácsi - Vöröspocsolya - Fekete-fej - Hárs-hegyi körút - Hűvösvölgy útvonalon. Elfelejtettem elindítani az órám, úgyhogy lemaradt kb. 100-200 méter az elején. Qvic már a második 20-asát kezdte, mert reggel elment még egy teljesítmény túrára, kevésnek találta a mi futásunkat ;) Először a kis utcákon futottunk és már nagyon vártuk az erdőt, mert a 10 órai kezdéskor már 20 fok felett volt a hőmérséklet és tűzött a nap. A jó kis trail hátizsákom is irtó meleg lett és fűtötte a hátam, de a benne levő innivaló sokat segített. A merdekeken felfelé persze gyalogoltunk és jó magasra másztunk, onnan visszanéztünk a budai hegységre. Nagykovácsiig viszonylag hamar elértünk a Remete-szurdokon át, közben jókat beszélgettünk, nem volt túl nagy a tempó, végül is örömfutásra mentünk. Segítettünk egy anyukának, aki nem tudta megszerelni a fia biciklijét, leszereltük a sárhányót, mert az egyik csavarja elveszett és belelógott a láncba. Egy jó kis kútnál frissítettünk a hideg vízzel és újratöltöttük a kulacsokat. Átfutottunk Nagykovácsin, aztán fel a hegynek, hogy az erdőben a piroson megtaláljuk a Vöröspocsolya nevű helyet, ami egy nagy 7-8 méteres vörös-agyagos, vagy valami hasonló anyagú gödör. Tovább futottunk a piroson, ekkor már 15k környékén jártunk, úgyhogy megettem egy narancsos gyümölcscukorszeletet, hogy pótoljam az energiákat. Lefelé már kezdtem érezni a combomat, de ekkor egy kis nyugdíjas csapat biztatására lendületesen folytattuk tovább a futást. Kiértünk a Petneházy golfklub környékén, ahol felküzdöttük magunkat Fekete-fej tetejére, és megint csak lefelé futottunk, én hátul Bélával, még jó, hogy reggel levágtam a körmeimet, mert tuti lenne egy-két kék színű. Sajnos a téli terepfutó cipőben mentem, ami nagyon meleg volt, mivel a nyárit nem kockáztattam, mert múltkor a sarkamra varázsolt egy csúnya vízhólyagot. Jött a Hárs-hegy, na ide már nem volt kedvem felmászni, elég lassan követtük Józsiékat felfelé, de aztán a körúton már kocogtunk tovább, a vízkészletet elfogyasztottam, mert már csak 1-1,5 kili volt hátra. A körútról dobtunk egy bal fordulót, és megálltunk a Gyerekvasút átjáróban nyújtani és lazítani, hogy nekiálljunk a hajrának. Egészen eddig nyugis volt, egy-két kósza turistával, itt viszont hemzsegtek a Samsung mozgásnapon lévő túrázók, úgyhogy kerülgetni kellett. Béla azt mondta, hogy ő már sétál, mert neki 20k is bőven elég lett volna, úgyhogy Józsiék után eredtem és gyorsan utolértem őket. Utána belegyalogoltunk, hogy hátha jön Béla, de aztán, hamar jött Gyerekvasút végállomás és megálltunk bevártuk őt. 3 óra 4 percnél állt meg az óra és 21.8k-nál, úgyhogy tényleg 22k-t futottunk, csak ugye később indítottam az órát.
Utána beültünk egy kis árnyékos büfébe, hogy frissítsünk, Judit egyből lenyomta a fél literes vice-házmestert, mert megtetszett neki az ötletem, hogy azt igyunk. A fiúk tonicoztak, meg iceteáztak. Elpihegtünk, megállapítottuk, hogy baromi meleg volt, de abban is egyetértettünk, hogy havonta kellene egy ilyet csinálni. Józsinak pedig a szombati esküvőre kéz- és lábtörést kívántunk, valamint jó utat a meglepetés nászútra.

Max. pulzus: 171
Átlag pulzus: 152
Átlagtempó: 8:27

Összesen: 21.8k, 3:03:38

Polar link

Íme egypár kép Marcellről, a nagy fiamról, aki nagyon tehetséges, többek közt a kungfuban is.

Na azért a végére én is feljutottam a csúcsra...

A héten nem futottam, hanem elméletet tanultam a kungfu vizsgára... Csütörtökön lementünk Tihyanba a szokásosan gyönyörű belső tóhoz és az esti edzés után meg kellett állnom a vizsga első részét, az állásgyakorlatokat. Előtte Andreával átnéztük a 12 állatot, ami azért hajt a lábra is, és mondanom sem kell, hogy volt ezer dolog, amit javítanom kellett volna. Na ezután jött a baletteremben a 12+12 perc San Ti Shi. Bal kézzel elkezdtem "integetni" a 8. perc környékén, aztán valahogy összeszedtem magam és a gátat meg a lábéleket összehúzva,  valahogyan lecsillapítottam a remegést a karomban, majd 12 perc a másik oldalra, ami kellemesebb volt, aztán 1,5-1,5 perc tigrisállás, ami ilyenkor már könnyem megy, és 2-2 perc sárkány állás a végére, ami meg nehezen ;) De sikerült az első lépcsőt abszolválni.

Másnap reggel nem mentem lándzsázni, hogy még tanulhassam az elméleti tételeket, mert előző este csak beestem az ágyba és aludtam. A gerinctornát meg a lágy csíkungot megcsináltam, hogy ellazuljak az elméleti vizsga előtt, aztán nekiálltam megírni. Szerencsére az "A" sort húztam, ami a 30 tételből azt a felét tartalmazta, ami jobban megmaradt. Viszonylag könnyedén másfél óra alatt végeztem. Az egyik kérdésnél volt csak pontatlanságom, viszont nem tudtam összehúzni a stílusokhoz a megfelelő neveket, csak 3-at a 12-ből, úgyhogy ott 0 pontot kaptam. De így is meglett a 90%, ami azt jelenti, hogy majd a szakértőire nem kell már újra vizsgáznom az elméletből.

Délelőtt még Barnával átnéztük a gyakorlatokat és a négy páros gyakorlatot is. Mondta, hogy, ha elhiszem, hogy meg tudom csinálni, akkor meg lesz. Aztán eljött a délután és semmi nem úgy alakult az elején, ahogy kellett volna. Kihúztam a 3 elemet: zuan, pao, heng. Ettől még nem ijedtem meg, de aztán jött az 5 állat, amit be kellett mutatnom és a karvaly után sikerült behúznom a kígyó, sárkány, fecske hármast, azaz a három "guggolósan nagyon nehéz dolgot", meg egy kis sast. Itt már megbillenhetett bennem valami, mert nagyon elizgultam a dolgot. 

A karvalyt elváltottam, nem a megfelelő számú zuant ütöttem, így lett 3 balos, meg egy jobbos, de sikerült huszárosan elzárnom. Aztán a sárkányban megbillentem egyszer, a kígyónál meg mindkét fordulás előtt rontottam... Ekkor már nagyon lüktetett a fülemben a vér, aztán a három formagyakorlat egyben pedig katasztrofális lett... a fecske után nem csináltam meg a visszavonuló benget és ezért újra kellett kezdenem, amitől aztán szétestem. 

A nagyközönségben ülő mintegy harminc friss kungfus, még nem biztos, hogy sejtette, hogy nagy gondok vannak. Aztán mikor a párosok előtt vettem pár levegőt, jött a rossz hír, hogy annyi hibám van, hogy inkább holnap megismételjük :( amire persze én bólogattam, mert tényleg szörnyű volt. 

De ekkor, azzal a felkiáltással, hogy Barna beöltözött a páros gyakorlatokhoz, az a döntés született, hogy a páros gyakorlatokat csináljuk meg, mert akkor azt nem kell majd megcsinálni. Szóval jött Barna, meg a Wu xing pao, a Tíz kéz - öt virág, a Xing Yi Harci sor, meg a hosszú babzsákos gyakorlat. Minden mindegy alapon, azért beleadtam mindent, nem is nagyon voltam már "ott". Utána mesélték, hogy az öt virágnál hatalmasakat ütöttünk, még mintha "csont-csont hangokat" is lehetett volna hallani. Barna pedig utólag elmondta, hogy olyan csapódókat rúgtam, hogy a vádliját is rendesen eltaláltam.

Szóval itt előadhattam valami meggyőzőt, mert utána kis tanácskozás után megkérdezte a Sifu, hogy milyen kondiban érzem magam? Erre mit lehet mondani, hogy hát meglátjuk... Nincs jó válasz. Na ekkor aztán elkezdődött a "kínzás", mert csak egymás után kaptam az utasításokat és nem tudtam, hogy mi jön még, csak azt, hogy csinálni kell. Persze ekkor már a szokásos izzadságfolt kialakult a pólómon... Szóval kértek egy Lien Huan Quant, azaz első formát, jöttek az állatok újra. Először a kis mumusom, a kakas. Ez jó lett... Na akkor lássunk egy medvét. Elment... Na lássunk megint egy kígyót... hát itt nem számítottam túl sok jóra, de aztán kaptam az instrukciókat, hogy most már forduljak meg (később Géza is mondta, hogy először azért szúrtam el, mert sokat csináltam és nem kellett volna annyi). Túléltem... Na akkor jöhet egy majom, amit tegnap sikerült kicsit összekapnom és végül egy ló, ami talán tűrhető volt. Kaptam pár légéznyi szünetet, aztán megint kellett egy első forma... Én már nem is gondolkodtam, csak bólintottam és csináltam. Aztán kérték megint egyben a három formát, amiben annyira elvesztem gondolatban, hogy egyszer csak azt vettem észre, hogy gondolkodom egy karvaly berepül az erdőbe után, hogy akkor most lezárom a Ba Shi-t, és mire lezártam, elkezdtem gondolkodni, hogy most akkor megcsináltam a Ba Shi-t, vagy sem. Ebben a pillanatban megszólalt a Sifu, hogy folytassam már a Lien Huannal, én hát így tettem és lezártam azt is. Na akkor pár légzés után mutassak már egy beng quant mondják, hát úgy tettem, gyenge kör, hogy tudjak pihenni, erős kör, lezárás. Hát ha lennék kedves még egy Lien Huan-t bemutatni... Mondom itt már robot pilótában voltam, bólintottam és megcsináltam, halvány gőzöm se volt, hogy már harmadjára minek csinálom... Na még akkor mutassam be a pi quan-t... megtettem, lélegezhettem ötöt, ekkor már a polómon nem volt szinte semmi száraz folt, egy merő víz voltam. Kértek egy kis tanácskozási szünetet, most már kezdett visszatágulni a beszűkült látásom és megláttam Barna felmutatott hüvelykujját, úgyhogy egy kicsit megpihentem. 

Gyakorlatilag 25 perc helyett majdnem egy órát vizsgáztam, nem csak egy mintát mutattam be a tanultakból, hanem az alligátor, a thai madár és a tigrisen kívül mindent, kétszer megcsináltam a három egybe formát és háromszor az első formát ezen felül. Teljesen kikészültem, nem is tudom, hogy milyen erőtartalékokkal csináltam ezt végig. 

Ma délelőtt fenn voltunk a Normafánál és kirándultunk egy jót. Le a zöldön és fel a Tündér sziklához, arra ugyan nem, de egy kisebbre felmentünk Levivel. Utána meg visszamásztunk Normafára egy kis limonádézásra. Utána otthon jól beebédeltünk és valószínűleg ezért nem esett annyira jól a futás, amire a Forma 1 után elmentem. A József Attila utca és a Lánchíd már le volt zárva a kerékpárosoknak. Ekkor már kezdett beborulni, de csak a szigetkör végén kezdett el cseperegni az eső. A szigetre befutva épp mikor elkezdtem volna a szembe kört, megállítottak és interjút adtam az Echo TV-nek, hogy mi jó a futásban ;) Csak azt felejtettem el megkérdezni, hogy mikor lesz leadva, de nem baj. Reméljük, valami ismerős majd látja. Na szóval a szigetkör már nyűgösen ment, mert valami nem stimmelt a gyomrommal, de kitartottam, viszont amikor felértem a hídra, akkor elkezdett jobban esni, a vádlim is éreztem a hidegben, úgyhogy a Jászinál felszálltam a villamosra, és a Király utcánál beigazolódott, hogy jól tettem, mert erős, hideg széllel jó sűrűn esett az eső. Összességében jó volt, nem fáradtam el, volt két gyorsabb kilométer is a lazaság mellett. Látszik a pulzuson, hogy fáradt voltam.

Max. pulzus: 158
Átlag pulzus: 150
Átlagtempó: 5:42

Összesen: 11k, 1:02:43

Polar link

Ha kedd, akkor Belgium helyett futás... Csalóka időben elindultam futni, hogy meglegyen a heti adag. A szokásos ligetes 8k-ra vállalkoztam. Kicsit hideg volt, meg a mellizmom megfájdult, de aztán bemelegedtem és lekocogtam jó pulzussal a szokásos ligetkört. Semmi különös, de jó volt, hogy ilyen pulzussal simán hozom a félmaraton 2 órás körüli tempót.

Max. pulzus: 158
Átlag pulzus: 148
Átlagtempó: 5:46

Összesen: 8k, 46:23

Polar link

Eljött a hétvége, tegnap ugye Kungfu instruktor képzővel, meg helyettesítettem a Márkot a gyerek edzésen, szóval a mai napra jutott a futás. Mivel reggel Forma 1 volt, ezért csak délután mentem el futni. Ugyan nagyon felhős volt, de a hőmérő 19 fokot mutatott, így csak egy ujjatlan aláöltözet, meg egy vékony hosszú ujjúban vágtam neki a tervezett 12k-nak. Az immár szokásos Andrássy-Bazilika-Lánchíd-Budai rakpart útvonalon vágtam neki. Valamit nagyon elmért a GPS, mert mért egy 4:39-es második kilométert - és tényleg a térképen látszik, hogy a házak között semmi köze nincs a befutott úthoz a térképnek, csak a Lánchídtól jó :( Na mindegy, jó kis hűvös szellő fújt, de még így is gyakran kellett törölgetnem a homlokom. Jól esett a futás, jó tempóban vágtam neki a szigetkörnek, kicsit felment a pulzus, ami addig főleg 150 alatt maradt. 29 perces szigetkört futottam, ami 5:24-es átlag, ráadásul úgy, hogy 155 volt az átlag pulzus, és 158 a max, amikor átfutottam az Árpád hídnál és egy autó nem akart nagyon lassítani... Annyira jól esett a kör, hogy elgondolkodtam, hogy futok még egyet, el is kezdtem, aztán rájöttem, hogy akkor 18k-ra jön ki a táv és túl nem akartam hajtani magam, mert ma még kungfu tételeket kell tanulnom. Szóval mentem egy kis kört úgy, hogy az uszodánál átmentem keresztbe, aztán irány hazafelé a szokásos útvonalon. Nagyon jól jöttek ki a zöld lámpák, nem kellett sehol megállnom. Továbbra is 155 körül tartva igyekeztem futni, így aztán szinte nem is fáradtam el. Utána pár perc alatt 101-re visszament a pulzusom, és egész jól éreztem magam.

Max. pulzus: 160
Átlag pulzus: 155
Átlagtempó: 5:31

Összesen: 15,08k, 1:22:02

Polar link

Kis lazítás gyanánt le akartunk menni a Kadarka Bárba, egy kicsit Rékával, de mint a Facebook oldalukon kiderült, tegnap este bezáratta őket az önkormányzat építésügyi csoportja. Vajon mit vettek észre most? Mert hogy szeptember óta nyitva vannak... Na nem volt mit tenni, és úgyis ki akartam próbálni egy másik borbárt, ami itt van nem messze, és elmentünk a Doblo Wine Bar-ba, ahol 5 perccel azután, hogy leültünk nagy tömegek kezdtek gyülekezni, úgyhogy pont jókor mentünk. Ráadásul élő zene volt, egy hölgy énekelt, kicsit Norah Jones-os stílusban. A hely hangulatos, klinkertéglás falakkal, tele bortartókkal a falon és sok gyertyával. Mi még kaptunk asztalt, leültünk egy hatoshoz, mert a kettesek foglaltak voltak, aztán később átültettek minket egy felszabadulóhoz, aminek annyi előnye megvolt, hogy kárpótlásul kaptunk két padlizsánkrémes szendvicset ;) Érdekes kombináció volt, mert mákos szélű kalács pirítóson volt oliva bogyóval díszítve. De ugye itt nem ez a lényeg, hanem a borok. Itt sajnos 1 dl, 1,5 dl vagy 1 üveggel lehet rendelni, nem úgy, mint a Kadarkában, ahol 0,5 dl az első lépcső. A borlapon elég 1-1 oldal fehér illetve vörös, meg pár rosé szerepel amit kimérve lehet kapni, és 1 oldal üveges vörös felsorolás van, amik "jobb borok" és csak palackban lehet kapni. Ugyan nem távolról ugatom a borokat, de rájöttem, hogy el akarok menni egy sommelier tanfolyamra, mert a szókincset fejleszteni kellene ;) Íme a sor, amit végig kóstoltam (először hármat akartam csak inni, de aztán belefért a negyedik): 
Demeter - Hanga (2010) (Hárslevelű-Olaszrizling)
Vida Péter - Öregtőkék Kadarkája (2007)
GB Gróf Butler - Cabernet Savignon (2009)
Thummerer - Syrah válogatás (2006)
A Hanga kellemes üdítő és megfelelően adta a fajták jellegzetességeit.
A Kadarka átlagon felüli, zamatos, fűszeres, de egyben lágy is volt. 
A legjobb természetesen a Cabernet Savignon volt, testes, gyümölcsös, elegáns, úgyhogy el is határoztam, hogy kell egy-két palackot szerezni belőle. 
Az utolsót a pincér ajánlotta, és a palackos szekcióból volt egy tegnap nyitottjuk. Sajnos túl hideg volt, és valahogy az első kortyok leszerepeltették, a végére azért tűrhető lett, pedig van neki pár érme... Lehet, hogy majd máshol megkóstoljuk.

Szóval érdemes volt betérni, nem is volt túl drága, de azért jobb ötlet a Kadarka 0,5 decis adagja, ha valaki kóstolgatni akar.

Ma munka után, megragadva a jó időt, elmentem futni egy kicsit. Nem akartam sokat, csak egy ligetkört. Az idő szuper volt, 14 fok volt a reggeli 2 után, úgyhogy lazán felöltözve tökéletesre sikeredett a dolog. Pulzusom igyekeztem 150 alatt tartani, de azért menni tempót, még ha nem is sokat. Sikerült végig az első kilométer kivételével 5:40 alatt tartani. Sokan futottak, még valami társaság is itt edzett, voltak vagy húszan, akik együtt futottak. A bokám majdnem kiment a vége felé, mert nem figyeltem, de jó dolog a kungfu, mert azt is erősíti. Végül kicsit rátettem a Nagymező felé, hogy meglegyen a 8k.

Max. pulzus: 153
Átlag pulzus: 147
Átlagtempó: 5:35

Összesen: 8k, 44:54

Polar link